A ’90-es évek vége felé készült egy film Amerikában, melyben Julia Roberts – mondjuk ki - kajakritikust alakít. A film témája alapvetően nem a gasztronómiára irányul, sokkal inkább arra, hogy Julia szerelmet vallva legjobb barátjának, bitangul megtorolja annak esküvőjét. Viszont a momentum, mikor a film elején az étterem teljes személyzete egyként retteg a láthatóan felfokozott idegállapotban lévő vörös démon ítéletétől, amint villáját az ételbe szúrva véleményt formál, meghatározó volt számunkra. Pedig hol volt akkor még a fine dining meseszép kis hazánktól! Abban az időszakban annak is örültünk, hogy Juliát felismertük a vásznon, nem hogy a fine diningot! Ahogy bámultuk az epizódot, nagyokat nyelve arra gondoltunk: ez lesz a mi szakmánk! Ez nekünk is megy! Hazaértünk!

Kép: Luxurious Magazin

Az, hogy nem így lett, már csak akkor tudatosult bennünk, amikor Magyarországon is vetíteni kezdték a filmet. Addigra már nagyjából mindenki irányba tette magát, de talán két dolog mégsem változott. Az egyik, hogy azóta is nagyon szeretünk enni, de ami még ennél is jobban megy: az a kritizálás.  Nem fukarkodunk: ahogy a pozitív, úgy a negatív véleményformálás is erősségünk. Így esett, hogy az életünk folyamába épített étterem-, és étel tesztelések során egyszer csak orrba vágott bennünket egy új irányként kicsapódó konyhaajtó, ahonnan szervizkocsin száguldott felénk a fine dining.

Kép: French Dining Food

NAGYON KICSI, NAGYON FINOM, NAGYON DRÁGA

Nagyjából ezekkel a jelzőkkel lehetne röviden illetni a fine dining típusú ételeket, de higgyük el, ebben azért sokkal több van. Alapvetően a választás lehetősége, ami számunkra minden esetben meghatározó. Szerencsések vagyunk, hiszen mindnyájan eldönthetjük, mit szeretnénk enni, hol szeretnénk azt elfogyasztani, és mennyit kívánunk érte a gasztronómia oltárán áldozni. Ha úgy érezzük, többfélét is kóstolnánk, valami különlegeset, amiről biztosan tudjuk, hogy minőségi alapanyagok felhasználásával készült, és aprólékos munkával egyedileg, kifejezetten a mi tányérunkra állította össze az étterem méltán híres séfje, ne habozzunk felfedezni a gasztro-kalandozás csodálatos vonulatának fine dining nevű állomását.

Kép: Coast to Coast // Traveller.com // Mateusz Gzik //

LEGYEN KICSI LUXUS

Mielőtt egyetemlegesen felhördülnénk, hogy hatszázcsilliárdért éhen fogunk halni, mindenki nyugodjon meg. A fine dining lényege, hogy különleges, fenséges ízeket érezzünk hat-nyolc fogásba tömörítve, így élvezve minden falattal a gondosan komponált aromák összességét, megismerve országok ízeit, és a művet kreáló séf ételekről alkotott, grandiózus elképzeléseit. Hiszen a fine dining maga a művészet. A különbség csupán annyi, hogy míg a festményt vászonra vetve csodálhatja az örökkévalóság, az írott műveket könyvként tarthatjuk kezünkben, addig a fine dining életérzését magunkba zárva, emlékként vihetjük magunkkal, mint kiváltságos kóstoló. Számunkra ez mind-mind a kultúra része, melyek értéke egyformán felbecsülhetetlen.

Kép: iStock, corderostudios.com

Szerző: Eat, Move & Smile